Kiderült: a koffeinfogyasztás lassítja az agyat

A koffeinfogyasztással kapcsolatos hiedelmet cáfolja most egy tudományos kutatás, mely szerint a kávé és energiaitalok is károsítják a fiatalok agyát.

Általános hiedelem, hogy aki fel akarja frissíteni az agyát vagy próbál kicsit “észhez térni”, annak koffeint kell bevinni a szervezetébe. Ez többnyire kávé formájában jut be, ám a mai fiatalok körében a feketénél jóval elterjedtebb az energiaital fogyasztása. Azt már számos kísérlet bebizonyította, hogy ezek túlzott fogyasztása káros hatással van az emberi szervezetre, érrendszeri betegségeket, végső esetben pedig akár maradandó kárt is okozhat a szívünkben. Most azonban egy svájci kutatócsoport arra világított rá, hogy a koffein mértékletes fogyasztása is végzetes hatásokkal bírhat.

Köztudomású, hogy az emlősöknél a nemi éréskor igen nagy szerepe van az alvásnak. Azt is tudjuk, hogy az agy ebben az életszakaszban fejlődik a leggyorsabban. Egy patkányokkal végzett kísérlet pedig azt is kimutatta, hogy ha ebben az időszakban koffeint juttatunk az agyba, akkor a fejlődési folyamatok lelassulnak – számol be az eredményekről a Science Daily.

A gyerekek és a fiatalok átlagos koffeinfogyasztása az elmúlt 30 év során 70 százalékkal nőtt. És nem is tűnik úgy, hogy ez az emelkedés a közeljövőben megállna, ugyanis az üdítőitalokat gyártó cégek egyik legprosperálóbb üzletága a koffeintartalmú energiaitalok forgalmazása. Ennek a fejlődésnek azonban nem örül mindenki, vannak, akik az energiaital-fogyasztás káros egészségügyi hatásaitól tartanak. A Reto Huber vezette zürichi kutatócsoport most új érveket hozott a koffein hatásairól szóló vitában. Patkányokon kísérletezve kimutatták, hogy a nemi érés fázisában levő rágcsálók agyába juttatott, az embernél napi 3-4 csésze kávénak megfelelő koffein mennyisége megzavarja a mély alvást, és megkésett agyfejlődést okoz. Az energiaitalokkal szemben tehát nem árt az óvatosság.

Az embernél, akárcsak a patkányoknál a pubertáskor az az időszak, amikor a mély alvás intenzitása és időtartama eléri a csúcspontját, és ezzel párhuzamosan az agyban megerősödő szinapszisok (idegsejtkapcsolatok) is ekkor érik el a legmagasabb szintet. „A gyerekek agya elképesztően rugalmas még annak köszönhetően, hogy rengeteg idegsejtkapcsolat van benne” – magyarázza Huber. „Majd amikor a pubertáskorban az elkezd átalakulni, nagyon sok kapcsolat megszűnik, mások pedig megerősödnek. Ezt tekinthetjük a tanulás idegrendszeri megfelelőjének. Így válik az agy egyre hatékonyabbá és erősebbé. Ez az átalakulás leginkább a mély alvás közben történik.”

Huber és munkatársai 30 napos patkányoknak különböző mennyiségű koffeint adagoltak öt napon át, majd az agyuk elektromos aktivitását rögzítették. Azt tapasztalták, hogy mély alvásra jellemző agyhullámok korlátozottak a 31.-től a 41. napig, azaz bőven a koffein beadása után is. A csupán vizet ivó patkányokhoz képest a koffeint kapó állatok agyában messze több idegsejtkapcsolatot találtak a kísérlet végén. Ez azt jelenti, hogy ezek a patkányok lassabban fejlődtek; a változás azonban nemcsak az agyuk szerkezetét érintette, a viselkedésük is megváltozott. A kutatók azt vették észre, hogy a koffeint fogyasztó patkányok – szemben társaikkal, akik ebben az életkorban a legérdeklődőbbek – félénkek és óvatosak maradtak.

Kamaszkorban az agy nagyon fontos változásokon megy keresztül. Ezért például ebben az időszakban derülhet ki számos mentális betegség. És ugyan az emberi agy sokban különbözik a rágcsálókétól, mégis számos folyamat párhuzamos az agy érése során. Huber és munkatársai arra hívják fel a figyelmet, hogy a gyermek- és fiatalkori koffeinfogyasztás akár ártalmas is lehet. Bár az emberre tett hatás megértéséhez még további vizsgálatokra lesz szükség.