Januártól jöhet hazai a transzzsírsav-korlátozás

Az összes zsírok közül ez jelenti a legnagyobb veszélyt az egészségre, és ma minden 5. élelmiszermintánál meghaladja a határértéket.

A rendelettervezetet szerint tilos lenne forgalomba hozni olyan élelmiszert, amelynek zsírtartalmában a transzzsírsavak aránya meghaladja a 2 százalékot. Minden ötödik élelmiszerminta transzzsírsav-tartalma meghaladja a határértéket, egyes élelmiszercsoportokban ez az arány eléri a 40 százalékot – derült ki az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) vizsgálataiból. A szív- és érrendszerre károsan ható, az élelmiszerek előállításakor keletkező, a megengedettnél magasabb mesterséges transzzsírsavat (TFA) tartalmazó élelmiszerek betiltását célzó rendelet várhatóan 2014 januárjában lép hatályba.

AzEmberi Erőforrások Minisztériuma márciusban készítette el az élelmiszerek TFA-tartalmának korlátozásáról szóló rendelettervezetet, amelynek lényege, hogy tilos lenne forgalomba hozni olyan élelmiszert, amelynek zsírtartalmában a transzzsírsavak aránya meghaladja a két százalékot. A rendelettervezet előírja továbbá, hogy a gyártói nyilvántartásban szerepelnie kell az ételalapanyagok transzzsírsav-tartalmának, különös tekintettel az olajokra, zsírokra, zsíremulziókra, amelyeket a gyártó az élelmiszer előállításakor összetevőként felhasznál vagy alkalmaz.

Októberben befejeződött arendelettervezet európai uniós jóváhagyása – mondta Szöllősi Réka, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) titkára, hozzátéve, hogy egy kétéves egyeztetési folyamat zárul le a rendelet kihirdetésével. Mint mondta, a várhatóan januárban megjelenő rendelet tartalmaz majd egy 12 hónapos türelmi időt, a gyártók azonban már eddig is sokat tettek azért, hogy csökkentsék ezt a káros anyagot azélelmiszerekben. A ÉFOSZ titkára kiemelte, a türelmi időt a szükségtelen gazdasági károk kiküszöbölésére hozták, tehát az előre csomagolt élelmiszerek esetében a hatályba lépést követően még 12 hónapig forgalomba hozható az a termék, amelyet már legyártottak. Szöllősi Réka megjegyezte, elfogadható szabályozás született.

Az utóbbi évtizedekben derült ki, hogy az összes zsírok közül a transzzsírsav jelenti a legnagyobb veszélyt az egészségre, károsítja az érfalat, szív- és érrendszeri megbetegedéseket okoz. Pados Gyula belgyógyász főorvos, táplálkozási szakember korábban arról beszélt, hogypéldául a ’90-es években még mindenki “zászlóvivője” volt a margarinfogyasztásnak, de később kiderült, a margaringyártás technológiai folyamata okozta a magas, mintegy 10 százalékos transzzsírsav-tartalmat. Azóta a technológiai változott, és a Magyarországon forgalomban lévő margarinok majdnem transzzsírsav-mentesek. A főorvos elmondta azt is, hogy más élelmiszerek előállításánál is jelen van a transzzsírsav, de a gyártó cégek önkorlátozásával és az egységes szabályozással minimálisra lehet szorítani e káros összetevő arányát.

Az OÉTI a témában novemberben konferenciát rendez, amelynek célja – a nemzetközi helyzet, egyes országok gyakorlata, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vonatkozó politikájának bemutatásán túl – a hazai kereskedelmi forgalomba kapható, még kockázatos élelmiszerek ismertetése, lakossági ajánlások megfogalmazása és a rendelettervezet bemutatása. A konferencián a tervek szerint megszólalnak az élelmiszeripar azon szereplői, akik már most megfelelnek a rendeleti szabályozásnak, illetveazok is, akik az átállás előtt vannak.

Mi a transzzsírsav?

A transzzsírsavak a növényi olajok hidrogénezése során keletkező vegyületek. A növényi olajok (napraforgó, repce, szója) nagy mennyiségben tartalmaznak egészséges, többszörösen telítetlen zsírsavakat, de hidrogénezésük során ezek egy része átalakul transzzsírsavvá, kedvező élettani hatásuk eltűnik. Kisebb mennyiségű transzzsírsav keletkezik akkor is, amikor növényi olajban sütünk.

A hidrogénezés célja a költséghatékonyság, az olajok így hosszabb ideig elállnak avasodás nélkül, emellett jobban bírják a fagyasztást. Már léteznek olyan újszerű technológiák, amelyek során egyáltalán nem vagy nagyon kevés transzzsír keletkezik, de eddig nem mindegyik gyártónak volt szívügye a kérdés.

Tudományos vizsgálatok igazolták, hogy a kb. 5g/nap transzzsír bevitel 23 %-kal növeli a szív-és érrendszeri megbetegedések kockázatát és a rossz koleszterinszintet. Érfal károsító, gyulladáskeltő hatása pedig felgyorsítja az érelmeszesedés kialakulását. Emellett egyre több viszgálat támasztja alá, hogy a tanszzsírsavak egyes daganatos megbetegedések, hasi elhízás, cukorbetegség, sőt még az Alzheimer-kór kialakulásával is kapcsolatba hozhatók.

A WHO ajánlása szerint napi 1 g még nem jelent egészségügyi kockázatot. A transzzsírsavak csak feldolgozott élelmiszerekben fordulnak elő, főleg a részlegesen hidrogénezett növényi zsiradékokban, és az ezekkel sütött élelmiszerekben:

  • nagy zsírtartalmú édesipari termékek (kakaós tejmassza, étbevonó massza és az ebből készült figurás, táblás, töltött bevont termékek, pl. szaloncukor, nápolyi, gofri, linzerek, teasütemények)
  • krémmel töltött, ét vagy tej bevonómasszával fedett cukrászsütemények édes és sós leveles tészta alapú sütemények
  • bizonyos típusú margarinok (a nagy márkák már újfajta technológiát alkalmaznak)
  • levesporok, por alakú mártások, szószok, kávéfehérítők
  • mikrós pattogtatott kukorica
  • éttermekben, iskolai és munkahelyi menzákon megvásárlolható, zsiradékokban sütött ételek (sült krumpli, sült csirke)