Hogyan függ össze az ADHD és a táplálkozás?

Tizennyolc európai betegellátó intézmény vizsgálja, hogyan befolyásolja a táplálkozás és az életmód a mentális állapotot.

Nemrégiben frissítették a felnőttkori ADHD diagnózisával és kezelésével kapcsolatos európai irányelveket, ami jól mutatja, hogy a betegség egyre nagyobb figyelmet kap nemzetközi szinten is – mutatott rá dr. Bitter István, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának egyetemi tanára. Az Európai Unió támogatásával, a Horizont 2020 (H2020) keretében több projekt is indul párhuzamosan, amelyek a betegség kialakulásának okait, illetve kezelési lehetőségeit vizsgálják, de nem csak az ADHD-ra irányulnak, hanem olyan jellemző tulajdonságokat is igyekeznek feltérképezni, mint például az impulzivitás, ami más mentális betegségeknek is kísérő tünete.

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján 2019-től olyan, jelenleg is forgalomban lévő táplálékkiegészítők hatásait kutatják majd az Eat2beNICE című projekt keretében, amelyek feltételezhetően hatással vannak a mentális állapotra is – számolt be Bitter István. Az újabb kutatási eredmények alapján ugyanis úgy tűnik, hogy a táplálkozás, illetve a bélflóra befolyásolják az agyműködést, ami a mentális betegségek kezelésében jelentős változásokat hozhat a már meglévő gyógyszeres terápia, illetve életmódbeli javallatok mellett – tette hozzá.

Az ADHD-t idegfejlődési zavar okozza, ami gyermekkorban kezdődik, de sok esetben felnőttkorban is megmarad. A felnőttkori ADHD csak a 2000-es évek elején vált elfogadottá Európában, korábban az egyetemi tananyagnak sem volt része, és nem is diagnosztizáltak ilyen betegeket, holott a mostani adatok szerint az emberek mintegy 3-5 százalékát érinti, ami Magyarország esetében például 3-500 ezer esetet jelent – ismertette az előzményeket Bitter István. A klinikán, illetve a klinika munkatársainak részvételével több kutatás is elkezdődött akkoriban, illetve zajlik azóta is. A főbb irányok közt említhető a genetikai háttér kutatása dr. Réthelyi János vezetésével, valamint az agyműködés feltérképezése képalkotó eljárásokkal dr. Czobor Pál irányításával. Utóbbi során kiderült, hogy a cingulum környékén speciális károsodás figyelhető meg az ADHD-s betegeknél – mondta Bitter István. A betegség átfogó klinikai képét is kutatják, vagyis, hogy pontosan milyen tényezők járulnak hozzá a kialakulásához, és milyen terápiák állnak rendelkezésre. Mindezek mellett 2006-ban elindult a klinikán a Felnőttkori ADHD ambulancia, ami az ország legnagyobb szakellátó helye, de közép-kelet-európai viszonylatban is egyedülálló.

Forrás: Semmelweis Egyetem