Nem szabad annyira félnünk az E-számoktól

Ódzkodunk az E-számoktól, a furcsa nevű vegyületektől, ha pedig kiderül, hogy ezeket az anyagokat mesterséges úton állították elő, egy friss országos kutatás szerint meg vagyunk győződve arról, hogy veszélyesebbek a természetes vegyületeknél. Azt pedig szinte el sem tudjuk képzelni, hogy ezek a gyanús vegyületek az emberi szervezetben természetes módon éppen úgy megtalálhatók, mint például egy hétköznapi almában.

Bár köztudottnak kellene lennie annak, hogy az azonos szerkezetű vegyületek hatása is azonos, függet¬lenül attól, hogy mesterséges vagy természetes eredetűek, a magyar fogyasztók ezt másként gondolják– egyebek közt ez derül ki abból a reprezentatív, országos kutatásból, amely a Coca-Cola Magyarország megbízásából készült el. A felmérés alapján tízből hét felnőtt véli úgy, hogy a mesterséges vegyületek veszélyesebbek a természetesnél – ez az álláspont inkább a nők és az 50 évesnél idősebbek körében népszerű. Mindössze a válaszadók 16 százaléka véli helyesen, hogy a mesterséges vegyületek nem veszélyesebbek a természeteseknél.

Ha az élelmiszerek címkéiről ismerős E-számokat, furcsa nevű vegyületeket látjuk, nehezen tudjuk elképzelni, hogy azok természetes módon megtalálhatóak az emberi szervezetben vagy akár egy almában.

A felnőtt lakosság mindössze fele tudja a tejsavról (E-270), hogy az izmokban található és ennél is kevesebben tudják, hogy az emberi szervezetben a sósav (E-507) a gyomorban fordul elő. Alig több mint harmaduk van tisztában azzal, hogy a glicerin (E-422) a zsírszövetben is előfordul, míg a propionsavról (E-280) tízből ketten tudják megmondani, hogy az izzadtságban is megtalálható.

A kutatás rávilágított arra, hogy a vegyületneveket és E-számokat felvonultató részletes összetevőlista az emberekben már önmagában is a mesterségesség érzetét kelti. A vizsgálat során azt a kérdést tették fel, hogy vajon melyik élelmiszer összetevő-listáján szerepelhet az ecetsav (E-260), a karotin (E-160-a), az antocianin (E-163), a butándisav (E-363), a C-vitamin (E300), a borkősav (E334), a nikotinsav (E-375), a citromsav (E-330), a cisztin (E-920) és a riboflavin (E-101). Ezt a „receptúrát” a felnőtt netezők negyede társította inkább a gumicukorhoz, közel ötödük pedig a tyúkhúsleves-kockához, és mindössze 5 százalékuk tippelt helyesen arra, hogy az almáról van szó.

Bár a kutatás rávilágított arra, hogy a fogyasztók az élelmiszer-adalékok közül az édesítőszerektől tartanak legkevésbé, az szintén kiderült, hogy vannak félreértések egyik legnépszerűbb kalóriamentes cukorhelyettesítő, az aszpartám kapcsán is.

Mint az élelmiszer-adalékanyagoknál általában, az aszpartám esetében is létezik egy olyan, tudományosan megállapított napi limit (acceptable daily intake, ADI), amekkora mennyiségben az hosszú távon is egészségügyi kockázat nélkül fogyasztható. Ez az aszpartámmal is édesített Coke zero esetében azt jelenti, hogy ebből az energia- és cukormentes üdítőből egy átlagos testsúlyú, fenilalaninra nem érzékeny nőnek 6(!) litert kellene nap mint nap elfogyasztania ahhoz, hogy elérje a limitet. A megkérdezettek kevesebb mint tizede tippelte meg jól ezt a mennyiséget, miközben tízből hárman gondolták úgy, hogy már 6 deciliter cukormentes üdítővel túl lehet lépni a napi beviteli értéket, negyedük pedig, hogy ehhez 3 liter szükséges.

A kutatásról

Az eNet a Coca-Cola Magyarország megbízásából 2018 májusában a 18 évnél idősebb,rendszeresen internetező népesség körében végzett online kutatást azért, hogy felmérje a referencia beviteli értékkel kapcsolatos információk ismertségét és használatát. A kutatás reprezentatív a 18 évnél idősebb rendszeresen internetezőkre nem, kor és régió alapján.

(forrás: Élelmiszer Online)

Hogyan függ össze az ADHD és a táplálkozás?

Tizennyolc európai betegellátó intézmény vizsgálja, hogyan befolyásolja a táplálkozás és az életmód a mentális állapotot.

Nemrégiben frissítették a felnőttkori ADHD diagnózisával és kezelésével kapcsolatos európai irányelveket, ami jól mutatja, hogy a betegség egyre nagyobb figyelmet kap nemzetközi szinten is – mutatott rá dr. Bitter István, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának egyetemi tanára. Az Európai Unió támogatásával, a Horizont 2020 (H2020) keretében több projekt is indul párhuzamosan, amelyek a betegség kialakulásának okait, illetve kezelési lehetőségeit vizsgálják, de nem csak az ADHD-ra irányulnak, hanem olyan jellemző tulajdonságokat is igyekeznek feltérképezni, mint például az impulzivitás, ami más mentális betegségeknek is kísérő tünete.

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján 2019-től olyan, jelenleg is forgalomban lévő táplálékkiegészítők hatásait kutatják majd az Eat2beNICE című projekt keretében, amelyek feltételezhetően hatással vannak a mentális állapotra is – számolt be Bitter István. Az újabb kutatási eredmények alapján ugyanis úgy tűnik, hogy a táplálkozás, illetve a bélflóra befolyásolják az agyműködést, ami a mentális betegségek kezelésében jelentős változásokat hozhat a már meglévő gyógyszeres terápia, illetve életmódbeli javallatok mellett – tette hozzá.

Az ADHD-t idegfejlődési zavar okozza, ami gyermekkorban kezdődik, de sok esetben felnőttkorban is megmarad. A felnőttkori ADHD csak a 2000-es évek elején vált elfogadottá Európában, korábban az egyetemi tananyagnak sem volt része, és nem is diagnosztizáltak ilyen betegeket, holott a mostani adatok szerint az emberek mintegy 3-5 százalékát érinti, ami Magyarország esetében például 3-500 ezer esetet jelent – ismertette az előzményeket Bitter István. A klinikán, illetve a klinika munkatársainak részvételével több kutatás is elkezdődött akkoriban, illetve zajlik azóta is. A főbb irányok közt említhető a genetikai háttér kutatása dr. Réthelyi János vezetésével, valamint az agyműködés feltérképezése képalkotó eljárásokkal dr. Czobor Pál irányításával. Utóbbi során kiderült, hogy a cingulum környékén speciális károsodás figyelhető meg az ADHD-s betegeknél – mondta Bitter István. A betegség átfogó klinikai képét is kutatják, vagyis, hogy pontosan milyen tényezők járulnak hozzá a kialakulásához, és milyen terápiák állnak rendelkezésre. Mindezek mellett 2006-ban elindult a klinikán a Felnőttkori ADHD ambulancia, ami az ország legnagyobb szakellátó helye, de közép-kelet-európai viszonylatban is egyedülálló.

Forrás: Semmelweis Egyetem

A csonthéjasok fogyasztásával akár 20 százalékkal is csökkenthető különböző betegségek kialakulásának kockázata

Ha Te is úgy gondolod, hogy annak a tudományos felfedezésnek a híre, miszerint a mindennapi friss, nyers dió, mogyoró, mandula mag napi fogyasztása 20 százalékkal csökkenti a halálozás kockázatát lökéshullámként kellett volna elterjednie orvosi körökben, a TV-ben és rádióban, akkor jó helyen vagy. Főleg azért, mert ennek az új tudományos felfedezésnek a híre szinte sehová sem jutott el. Ez pedig azért nagyon furcsa, mert ez a tény sok gyermek, felnőtt férfi és nő életét változtathatná meg és lehetne komoly élethossz növelő is egyben.

A diófélék tehát tagadhatatlanul potenciálisan életmeghosszabbító élelmiszerek. Azonban azért mert nem egy feldolgozott, finomított vagy előre csomagolt élelmiszerről van szó, vagyis ezek nem olyan termékek, amelyeket annak gyártói súlyosan obszcén nyereség fejében manipulálni tudnának, nem is nagyon reklámozzák őket egészséges alternatívaként. Sőt, a diófélék pörkölése és egyéb kémiai módon történő feldolgozása kapcsán az is kiderült, hogy azok egészségre gyakorolt ​​jótékony hatása semlegesítődik.

 

A Dana-Farber Cancer Institute kutatócsoportja Brighamben, valamint a Harvard School of Public Health tanulmányának eredményeit a tekintélyes “New England Journal of Medicine” publikálta, amely elmagyarázta, hogy azok az emberek, akik napi egy marék diót ettek, 20 százalékkal kisebb valószínűséggel halnak meg bármely okból kifolyólag a mért több mint 30 év alatt, mint azok, akik nem fogyasztanak dióféleségeket. Mellesleg, a rendszeres csonthéjas termések fogyasztóiról azt találták, hogy karcsúbbak, mint azok, akik nem esznek dióféléket. Ez pedig ellentmond az eddig széles körben elterjedt tévhitnek, miszerint a sok olajos mag fogyasztása túlzott súlygyarapodáshoz vezet.

A napi diófélék, csonthéjasok fogyasztása eredményeképp a szívbetegségek okozta halálesetek száma 30 százalékkal csökkent.

Ahhoz, hogy a kutatók ezt a kutatást elvégezhessék, két nagy és jól dokumentálható csoportot vizsgáltak, összesen 76.464 nő és 42.498 férfi esetét 1980 és 2010, valamint 1986 és 2010 között. A résztvevők a vizsgálatban részletes élelmiszer kérdőívet töltöttek ki minden 2. és 4. évben. A résztvevőket arra kérték, hogy írják le, milyen gyakran fogyasztanak dió-és mogyoróféleségeket.

A kutatók azt találták, hogy azon egyéneknek, akik egy adag (fél bögre) csonthéjas termést fogyasztottak kevesebbszer vagy legalább egyszer egy héten, halálozásuk aránya 7 százalékkal csökkent (csonthéjasok közé tartozik: a dió, mogyoró, mandula, brazil dió, kesudió, macadamias, pekándió, pisztácia és fenyőmag). A hetente egyszer fogyasztók körében 11 százalékos csökkenést; 2-4 alkalommal hetente fogyasztóknál 13 százalékos csökkenést; 5-6 alkalommal hetente 15 százalékos csökkenést figyeltek meg; aki pedig 7 vagy több alkalommal fogyasztott belőlük egy héten 20 százalékkal csökkentette halálozási arányát.

A potenciálisan végzetes krónikus betegségek esetében (beleértendő: a rák, a szívbetegségek, a stroke és a cukorbetegség) történt kockázati csökkenések magyarázatát a tudósok a koleszterin arány javulásában, az oxidatív stressz csökkenésében, a magok gyulladásgátló hatásában, az elhízás csökkenésében és az inzulin rezisztenciában látják. A tanulmány vezető szerzője: Dr. Charles Fuchs arra a következtetésre jutott, hogy: “A legnyilvánvalóbb előny a szívbetegségekbőli elhalálozás 29 százalékos csökkenése volt, de egy elég szignifikáns 11%-os redukciót láttunk a rák okozta elhalálozás csökkentésében is.”

Forrás

Elhízott nemzedékek

Magyarországon 2015-ben a férfiak átlagosan 59, a nők 60 egészséges életévre számíthattak, idézi a KSH legfrissebb adatait a Vasárnapi Hírek.

Kiderült az is: a megfelelő, egészséges táplálkozásra sem figyelnek kellően a magyarok, a túlzásba vitt cukor- és zsírbevitelnek pedig megvan az eredménye. A 15 évnél idősebbek között a nők közel fele, míg a férfiak legalább 60 százaléka túlsúlyos vagy elhízott Magyarországon. Nemzetközi összehasonlításban is rosszul állunk, a magyar férfiakat csak a máltaiak előzik meg, ha az elhízottak arányáról van szó, míg a nők a 8. helyet foglalják el a rangsorban az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint. Az elhízás már gyermekkorban is komoly problémát jelent, hiszen az iskolaorvosi vizsgálatok alapján minden 9. gyermeket elhízottnak találtak.

A helyzetet a chipsadóval és a menzareformmal igyekszik javítani a kormány, azonban ez utóbbi mit sem ér, ha ehetetlen ételek kerülnek a gyerekek elé. Ők így inkább az otthonról vitt ételeket eszik, vagy – ami rosszabb – a büfében vásárolt cukros, egészségtelen ételek felé fordulnak. Gyakran a szülők sem figyelnek kellően a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozásra, ennek egyik oka az lehet, hogy sok háztartásban ezt nem engedhetik meg maguknak a családok, írja a Vasárnapi Hírek.

Előfordul az is, hogy azok a gyerekek is kövérnek gondolják magukat, akik valójában egyáltalán nem azok. A testképzavar is egyre komolyabb probléma. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a WHO felmérése szerint Magyarországon a 13 éves fiúk 20 százaléka volt túlsúlyos vagy elhízott, de 25 százalék gondolta magáról, hogy az. A lányoknál még nagyobb a különbség a tényleges testsúly és a testkép között: a 11 évesek 10, a 13 és a 15 évesek 12-12 százaléka volt ténylegesen túlsúlyos vagy elhízott, viszont a 11 évesek 30, a 13 évesek 42, illetve a 15 évesek 46 százaléka tartotta magát kövérnek.

Forrás Vasárnapi Hírek

D-vitamin, nők és koleszterin

Amikor valaki meghallja a diagnózist, miszerint magas a koleszterin szintje, azt gondolja, hogy ez valami veszélyes dolgot jelent. Pedig csupán a koleszterin propaganda áldozata.

Emberek milliói szednek koleszterin csökkentő gyógyszereket anélkül, hogy tisztában lennének a magas koleszterinszint vagy a koleszterin csökkentő gyógyszerek veszélyeivel.

A koleszterint a májunk termeli és szükséges az egészség fenntartásához. A normális szintnél alacsonyabb koleszterin érték lehetetlenné teszi a sejtek önjavítását és kifejlődését. Kritikus szerepet játszik a memória, a tanulás és a számos kognitív funkció jó működésében. Számos nemi hormonnak, valamint a D-vitaminnak is építőköve. Segít a zsírok átalakításában és erős antioxidáns hatású. Miért csökkentjük hát a szintjét ész nélkül amennyiben egy picit magasabb értéket mérünk mint az átlagos?

A D-vitamin úgy tűnik, hogy segít csökkenteni az LDL, más néven “rossz” koleszterin szintet a menopauza utáni nők esetében. A csökkenés jelentős. A tanulmány vezetője Peter F. Schnatz, a belgyógyász professzor volt, aki a Jefferson Medical College orvosa Philadelphiában. Az 576 nő, aki részt vett a vizsgálatban véletlen besorolás alapján vagy 400 NE D-vitamint és 1000 mg kalciumot kapott naponta vagy placebót. Három év után, azon nők, akik a kiegészítést kapták mindannyian magasabb D-vitamin szinttel és alacsonyabb LDL szinttel rendelkeztek, mint kevésbé szerencsés társaik. Elemezve az eredményeket, a kutatók azt is megállapították, hogy azon nők között, akik a kalcium + D-vitamin kiegészítést kapták magasabb volt a HDL (a “jó”) koleszterin, valamint alacsonyabb a triglicerid-szint.

A D-vitaminon túl

A B-vitaminok számos tagja klinikailag igazoltan javít a koleszterin arányon. A C-vitamin nem csupán növeli a HDL koleszterin szintjét, de erős antioxidáns hatása révén megakadályozza az LDL koleszterin oxidációját, ami az érszűkületek alapvető oka. Éppen ezt okozza az E-vitamin is.

A linolsav és a zöldtea kombinációja szintén hatékony koleszterin-arány javító, ami éppen úgy fogyasztható ételként, mint kapszulás kiegészítőként. A lenolaj tartalmaz sok linolsavat de zöldteát is lehet kapni szinte mindenhol. Igyon zöldteát és naponta egy kanál lenolajat vagy szerezze be a szükséges kapszulákat.

Szóval a prof. a fenti kutatásban akkor járt volna el etikusan, ha nem a javasolt napi mennyiség negyedét adja d-vitaminból hanem legalább 2000 egységet és ad mellé e-vitamint, C-vitamint és B-vitaminokat is. Ebben az esetben világszenzációt jelenthetett volna be. Így csupán egy konzervatív szakmai lapban jelent meg az eredmény.

Forrás: Egészségtár

Gluténmentes élelmiszerek

Az alábbi linkre kattintva letölthető pdf formátumban a kiadvány.

Letöltés

Egészségnap – 2018.11.21

2018. november 21-én a Ferencvárosi Művelődési Központban 9.00 órától EGÉSZSÉGNAPOT szerveztek a ferencvárosban élő 60 év feletti lakosok részére.

A program Ferencváros Önkormányzatának „A teljesség felé” Idősügyi Koncepciója keretében az Egészséges Táplálkozásért Egyesülettel és a FESZ-szel együttműködésben került megrendezésre.

Tovább a cikkre!