egeszseg

Nem sokat tesznek egészségükért a magyarok

Nem megfelelőek, vagy nem érik el a lakosságot a táplálkozási szokások megváltoztatását célzó intézkedések, legalábbis a magyarok semmivel sem táplálkoznak egészségesebben, mint öt évvel korábban.

Riasztó táplálkozási adatokról számoltak be a szakemberek egy csütörtöki konferencián az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetben (OGYÉI).  A konferencián a 2014-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) eredményeit ismertették, illetve hasonlították össze az azonos módszertan alapján felvett 2009-es adatokkal.

Csökkent az energia bevitel a férfiak körében, míg 2009-ben naponta 2850 kcal értékű ételt fogyasztottak, addig öt évvel később 2718-at – számolt be a konferencián Sarkadi Nagy Eszter, az OGYÉI Táplálkozástudományi Osztályának vezetője, hozzátéve, hogy nőknél majdhogynem változatlan maradt a korábban mért érték: a 2032 kcal/nap csupán egy kilokalóriával lett több. A zsírenergia-arány a férfiak esetében 8, míg a nőknél hét százalékkal haladja meg a WHO ajánlását, míg a fehérjearány-érték öt százalékkal lépi túl a határértéket mindkét nemnél, a fehérjebevitel 60 százaléka állati eredetű élelmiszerek teszik ki.

A táplálkozásban mindössze 6 százalékban jelennek meg az élettanilag hasznos teljes kiőrlésű gabonák, a magyarok 70 százaléka egyáltalán nem fogyaszt ilyen ételeket. Ellenben hozzáadott cukorból mindenki többet fogyaszt, mint öt évvel ezelőtt, ennek fele a cukrozott üdítőkből, ízesített ásványvizekből, és energiaitalokból származik, 15 százalékban tartósított gyümölcsökből (lekvár, dzsem), 10-10 százaléka cukrozott tejtermékekből, édességekből, kekszekből származik. Drasztikusan csökkent a zöldség, és különösen a gyümölcsfogyasztás, amely azt eredményezi, hogy az alapvető vitaminokból sem visznek be elegendőt a magyarok, viszont a C, a B1, a B6, és a B12-vitamin, niacin-bevitel mindkét nem esetében megfelel a hazai ajánlásoknak.

Jelentős eltérést detektáltak a férfiak és a nők vitaminbevitele között a férfiak javára, Kimutatható viszont a férfiak retinolekvivalens bevitelének 22 százalékos csökkenése, és 15 százalékkal esett vissza az E-vitamin bevitel, különösen (18 százalékkal) a 35-64 éves korosztálynál. Bár az oszteoporózis az erősebbik nemet is érinti, a 2009-ben mért értékekhez hasonlóan továbbra is kritikusan alacsony D-vitamin és biotin-bevitel, az ajánlott mennyiségnek mindössze a fele. A-vitamint, illetve béta-karotint tartalmazó élelmiszerekből is keveset fogyasztanak a magyarok, ugyancsak „alulteljesítenek” biotinból. A lakosság átlagos BMI-je 27,4, a 18-34 évesek esetében az érték még nem haladja meg az ajánlást, azonban a 35-64 év között és afelett a már igen. Elhízott a férfiak 28, a nők 32 százaléka, a túlsúlyosak aránya pedig 37, illetve 28 százalék. Az elhízottak és túlsúlyosak aránya a két OTÁP felmérés között növekedett, a hasi elhízás – ami a metabolikus szindróma jelenlétére utal – a férfiak körében 65 év felett 80 százalékos.

A reprezentatív mintán, hitelesített mérőeszközökkel és képzett mérőszemélyzettel végzett OTÁP 2014 felmérés adatai nemcsak az öt évvel korábbi mérésekkel vethetőek össze, hanem az Európai Lakossági Egészségfelmérésben (ELEF) foglalt gazdasági, társadalmi, életmódbeli és jóléti információival is, amelyek újabb vizsgálatokat tesznek lehetővé a magyar lakosság egészségi állapotára vonatkozóan. Sarkadi Nagy Eszter felhívta a figyelmet arra, hogy míg 1985-ben a férfiak 16 százaléka küszködött súlyfelesleggel, két évvel ezelőtt a számuk már a duplájára emelkedett. Az unióban Magyarország az elhízottak és túlsúlyosak arányát tekintve a sor végén áll, a dobogósok vagyunk a görögök, a horvátok és a csehek mellett a kardiovaszkuláris betegségek egyik rizikófaktoraként ismert sófogyasztásban, annak ellenére, hogy az ásványi anyag bevitele 1992 óta tendenciózusan csökken, mintegy 12 százalékkal mérséklődött. A korábbinál 20 százalékkal kevesebb zöldség és gyümölcs kerül a családok asztalára, pedig ezek fogyasztásában 2009-ben elértük a WHO által ajánlott mennyiséget, akkor a lakosság 75 százaléka naponta evett zöldféléket, most viszont már csak 65 százalék.

A döntéshozók a romló tendenciák ismeretében számos ponton igyekeztek beavatkozni, ennek érdekében vezették be a népegészségügyi termékadót (NETA), rendelkeztek a közétkeztetésről, nemzeti iskolagyümölcs programot indítottak. Második felvonásába lépett a sófogyasztás csökkentését célzó, 2010 óta futó Stop-só projekt.

Összefogott, egységes kommunikáció, figyelemfelhívó, és az érdeklődést fenntartó kampányok – erre van szükség a továbbiakban a szakember szerint, aki azt is hangsúlyozta, a kérdést a politika látóterében kell tartani, az OTÁP felmérések a döntés előkészítéshez és beavatkozási pontok felismeréséhez is támpontot adnak.

Változatos és egészséges étkezés, a zöldségek és gyümölcsök nagyobb aránya mellett a zsírszegény élelmiszerek előnyben részesítése, a teljes kiőrlésű gabonák és rostok arányának növekedése a táplálkozásban – ez az OTÁP eredményeinek üzenete prof. dr. Martos Éva, az OTÁP felmérés vezetője szerint. Leszögezte, hogy a sokat kritizált közétkeztetési rendelet megfelel a tudományos szempontoknak és az egészséges táplálkozás elveinek, azonban a lakosság fizikai aktivitását is növelni kell, amelynek nemcsak az egészség megőrzésében, hanem a betegségek terápiájában is szerepe van. Mint mondta, ha a lakosság a napi testmozgásra vonatkozó ajánlásokat betartaná, 3,6 évvel lenne hosszabb a várható élettartam. Ennek ellenére a magyar nők még a férfiaknál is inaktívabbak a testmozgásban, utóbbiaknak is csupán 29 százaléka mozog rendszeresen. A magyarok több mint 5 órát ülnek, csupán 7000 lépést tesznek meg (a WHO ajánlásának 70 százaléka), és mindössze tíz percet sportol naponta. Mindezek következménye, hogy hazánk az életmóddal, azon belül a táplálkozással összefüggő krónikus betegségek, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések és a rosszindulatú daganatok halandósági rangsorában a legrosszabbak közé tartozik Európában. Az elhízás az életminőség romlásán túl számos krónikus betegség kialakulásának kockázatát növeli, mint például a 2-es típusú cukorbetegség, a szívkoszorúér-, a magasvérnyomás-betegség, a stroke, egyes rákbetegségek és pszicho-szociális problémák, melyek mind korai halálozáshoz vezethetnek.

www.medicalonline.hu

lazac

Vajon léteznek emlékezőtehetséget javító élelmiszerek?

Az emberi kihívások teljesítéséhez a legtöbb esetben jó memóriára van szükség. Ez az oka annak, hogy a memóriafokozó étrend-kiegészítők vagy tabletták miért váltak az utóbbi években annyira népszerűvé. Sokan nem tudják azonban, hogy több élelmiszerrel is javíthatnak emlékezőtehetségükön, és ugyanazt a hatást elérhetik velük, mint az egyébként megkérdőjelezhető kimenetelű memóriafokozó készítményekkel. A Food World News ezeket az ételeket (és italokat) ismerteti.

Vadon élő lazac, hering, makréla és egyéb olajos halak – az omega-3 zsírsavak miatt

A múltban számos egymásnak ellentmondó tanulmány jelent meg az omega 3 memóriajavító hatásáról.

Egy friss, 485 idősödő, memóriaproblémákkal küzdő ember bevonásával végzett MIDAS vizsgálat ugyanakkor megállapította, hogy a mindösszesen 24 hetes időszak alatt omega-3-at tartalmazó táplálék-kiegészítőket fogyasztó résztvevők a placebóval élő társaikkal szemben jelentősen magasabb pontszámokat értek el a memóriateszteken. (Forrás: Daily Meal).

Ez az eredmény ismét azt mutatja, hogy az omega 3 zsírsavak nélkülözhetetlenek az egészséges memória megtartásában.

Csonthéjasok és magvak – E-vitamin tartalmuk miatt

Mindenki tudja, hogy a diófélék egészségesek, van ám még egy ok, amiért érdemes bevonnunk őket mindennapos étrendünkbe.

Magas E-vitamin tartalmuk miatt a csonthéjasok nagyon fontos funkciót töltenek be mentális egészségünk megőrzésében; egyeseket például ténylegesen megvédhet a demenciától is.  Sőt, egy Harvard-tanulmány kimutatta, hogy azoknál, akik E és C-vitaminos táplálék-kiegészítőket fogyasztottak, a vaszkuláris demencia 88 százalékkal ritkábban fordult elő, mint az egyéb fajta életmódot követő embereknél.

A dió, brazil dió, mandula, kesudió, lenmag, mogyoró és napraforgómag mind az olyan élelmiszerek közé tartoznak, amelyek E-vitamin tartalmuk miatt javíthatják az ember emlékezőtehetségét.

Diófélék vásárlásakor ugyanakkor fontos, hogy megvizsgáljuk a termék teljes sótartalmát, mert egyes produktumok elkészítési eljárásuk miatt tekintélyes mennyiségű nátriumot  tartalmaznak.

Flavonoidban gazdag élelmiszerek

A flavonoidok arról ismertek, hogy megfordítják a korral összefüggő memória csökkenésének folyamatát.

Egy tanulmány a flavonoid alcsoportjában a flavanoloknak, az antocianinoknak és flavanonoknak tulajdonítja a legerősebb memóriajavító potenciált.

Jó hír, hogy az RSC szerint a flavonoidokat főleg egészséges élelmiszerek, úgymint az alma, bogyós gyümölcsök, citrusfélék, zöldségek, a bor és a tea tartalmazzák.

cukor

Nő a cukorfogyasztás a fiatalok körében

Minden korosztályban emelkedő tendenciát mutat, a fiatalok körében viszont egyenesen megugrott a cukorfogyasztás mértéke 2009 óta.

A lakosság cikorfogyasztásának mértékéről az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) táplálkozásélettani és epidemiológiai főosztályának vezetője beszélt azM1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Sarkadi Nagy Eszter az intézet 2014 végi vizsgálatának eredményeit ismertetve kiemelte: a magyarok cukorfogyasztása ezzel együtt is a nemzetközi ajánlások alatt van, a sófogyasztás azonban még mindig sokszorosa  – a férfiaknál 16, a nőknél 11 gramm  – az ajánlott napi öt grammnak. Ugyanakkor ezek az értékek már kisebbek, mint 2009-ben, és ez üdvözlendő  – tette hozzá. Nemzetközi szinten mostanra már az a cél, hogy az elhízási mutatók ne romoljanak tovább, és pozitívum, hogy ezt 2009 óta sikerült elérni.

www.medicalonline.hu

rosszul_taplaltsag

Nagyon rosszul táplálják gyermekeiket a magyar szülők

Az egyéves gyerekek fele vas- és D-vitamin-hiányos, csaknem felének magas a koleszterinszintje és túl sok sót fogyaszt, tíz százalékát pedig az elhízás is fenyegeti – derült ki a Primer Prevenciós Orvosi Egyesület által indított Első 1000 nap program felméréséből.

Az egészségügyi világnap alkalmából csütörtökön Budapesten, a Semmelweis Egyetem (SE) II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján mutatták be a háromévesnél fiatalabb gyerekek és a szoptató anyák táplálkozási szokásait áttekintő legfrissebb magyarországi kutatás eredményeit.

Az MTI-hez eljuttatott összegzés szerint a riasztó eredmények oka főként az, hogy minden második családban ugyanazt eszik a kisgyermekek, mint a szüleik, holott a szervezetüknek egészen más étrendre lenne szüksége, mivel a még fejlődésben lévő emésztőrendszer nem áll készen minden étel fogyasztására.

A vitaminpótlásra is egyre kevesebb figyelmet fordítanak a szülők: míg a 0-6 hónapos csecsemők 87 százaléka, addig az 1-3 éves gyerekeknek csak kevesebb mint a fele kap napi rendszerességgel D-vitamint – tették hozzá.

Felhívták a figyelmet arra: a nem megfelelő étrend és a vitaminhiány együtt nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy egyéves kor felett minden második gyerek D-vitamin-hiányos, ez pedig negatívan hat a csontok, az immunrendszer és az idegrendszer fejlődésére, valamint a cukorbetegség és az asztmás megbetegedések kockázatát is jelentősen növeli.

Megállapították azt is, hogy a vaspótlásra szinte egyáltalán nem figyelnek oda a szülők: a 0-6 hónapos csecsemők 97 százaléka nem kap rendszeresen vasat, így egyéves korára tízből négy gyereknél vashiány alakul ki, amely vérszegénységhez vezethet.

Egyre korábban jelentkezik

Ezzel párhuzamosan túl sok nátrium, szénhidrát és cukor jut a gyerekek szervezetébe. A túlzott cukorbevitel miatt az egyévesnél kisebb gyerekek tizede, a kétévesek 14 százaléka, a kisiskolások negyede potenciálisan túlsúlyos, valamint ez hozzájárul ahhoz is, hogy a – korábban csak felnőtteket veszélyeztető – 2-es típusú diabétesz egyre gyakoribb a gyerekek körében is – írták.

A felmérésből kiderül, hogy mindössze a kismamák 40 százaléka változtat az étrendjén a terhesség alatt, és bár döntő többségük szed terhesvitamint a várandósság idején, 20 százalékuk nem megfelelő étrend-kiegészítőt választ.

Kiemelték, a felnőttkori népbetegségek – például a diabétesz, az elhízás vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések – megelőzése szempontjából sorsdöntő a várandósság és a születés utáni első ezer nap táplálkozása. Ezért az Első 1000 nap program – amelyhez az egészségügyi világnap alkalmából a Semmelweis Egyetem is csatlakozott – igyekszik rendszeres képzéssel és széleskörű társadalmi felvilágosítással hozzájárulni a fejlődés szempontjából kritikus időszak táplálkozási szokásainak alakításához, és ezzel a gyerekek hosszú távú egészségének biztosításához – olvasható a közleményben.

elelmiszer

A betegségek 80 százalékát részben a nem megfelelő táplálkozás okozza

Egészséges és biztonságos az az élelmiszer, amely ellenőrzött módon, a lehető legrövidebb úton jut el a családokhoz. Az elmúlt évek hatósági ellenőrzései is azt a célt szolgálták, hogy a magyar családok asztalára egészséges, biztonságos, kiváló minőségű, lehetőleg magyar élelmiszer kerülhessen – fogalmazott Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a cukorfogyasztás csökkentésének szükségességéről rendezett konferencián.

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége által szervezett tanácskozáson az államtitkár elmondta: a magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban kedvezőtlen, a felnőtt lakosság több mint fele túlsúlyos vagy elhízott, a betegségek közel 80%-a pedig a nem megfelelő táplálkozással függ össze. A táplálkozásban jelentkező kockázati tényezők között jelentős a túlzott cukor-, só-, telített zsírbevitel, valamint az alacsony zöldség- és gyümölcsfogyasztás. A bizonyítottan egészségügyi kockázatot hordozó élelmiszerek különadóztatása, az unióban harmadik államként előírt maximális transzzsírsav-tartalom és a közétkeztetésben felhasználható maximális napi só és cukortartalom megkötése, valamint az előírt tej, tejtermékek, zöldségek, gyümölcsök biztosítása az egészséges táplálkozás irányát jelöli ki.

A hagyományos magyar ételek nem egészségtelenek, ha azokat megfelelő alapanyagból és tudással készítik. A 2013-ban elfogadott Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia hangsúlyozza a társadalmi szemléletformálás fontosságát – mondta Zsigó Róbert. Az államtitkár emlékeztetett: a Stratégia mentén az elmúlt években a Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal több olyan programot, tájékoztató kampányt indított, amely felhívta a vásárlók figyelmét a táplálkozással, a vásárlással kapcsolatos veszélyekre, hasznos információkra. A kormány által elfogadott Élelmiszeripar Fejlesztési Stratégia arról is szól, hogy az ágazat technológiai fejlesztését támogatni kell, ezzel is növelve versenyképességüket. Ez garanciát jelenthet arra is, hogy a magyar mezőgazdaság által megtermelt kiváló minőségű alapanyagból (a feldolgozást követően) egészséges élelmiszer készüljön.

A stratégiák egyik erőssége, hogy a partnerségi megközelítést helyezik előtérbe, azaz a különböző jogalkotói, hatósági és ipari szereplők közös gondolkodását és tevékenységét ösztönzik. Éppen ezért fontos valamennyi ágazati kezdeményezés, az „Élelmiszeripar a fogyasztókért – tegyünk együtt érte” program is. A cukorfogyasztás csökkentése Zsigó Róbert szerint csak uniós szinten, egységesen képzelhető el. Ennek érdekében a szaktárca folyamatosan figyelemmel kíséri a témában zajló eseményeket, szeretné minél jobban megismerni a hazai viszonyokat, a magyar emberek cukorfogyasztási szokásait. Az élelmiszeripar szereplőit abban kívánja segíteni, hogy új technológiákat alkalmazhassanak valamennyiünk egészsége érdekében. A szaktárca célja, hogy az élelmiszeripar képviselőivel közösen alakítsa ki a legjobb megoldást – mondta az államtitkár.

www.elelmiszer.hu

feszival

Élelmiszer-biztonsági jó tanácsok fesztiválozóknak

A fesztiválozás a kikapcsolódást szolgálja. Ne engedd, hogy valamely élelmiszer, ital fogyasztása elrontsa szórakozásodat! Jelen tájékoztató anyagunkban összegyűjtöttük a legfontosabb élelmiszerbiztonsági szabályokat, melyek betartásával megelőzheted az élelmiszer eredetű megbetegedéseket.

Csak megbízható árustól vásárolj élelmiszert, ételt!

A vásárló nem lát be az üzlettér mögé, de sok apró jelből tájékozódhat, és eldöntheti, megveszi- e, megeszi-e az ételt. Légy igényes, válogasd meg, kitől vásárolsz élelmiszert!

ÉTELMÉRGEZÉS KISOKOS: Az ételmérgezés minden olyan megbetegedés köznyelvi elnevezése, amelyet az elfogyasztott élelmiszerben levő baktériumok, vírusok, méreganyagok okoznak. A legveszélyesebb élelmiszerek azok a tojástartalmú, valamint húst tartalmzó ételek, amelyek egyáltalán nem vagy nem eléggé vannak átsütve, átfőzve (pl. vagdalt hús, hamburger, rakott, töltött ételek, nagy darabban, egyben sütött húsok). Bármilyen étel veszélyes lehet azonban, amely szennyeződhetett, és ezt követően nincs átsütve, megfőzve. Veszélyesek még az ételmaradékok is, ha nem forrósítjuk át fogyasztás előtt. Az ételmérgezés leggyakoribb tünetei a hányinger, hányás, hasmenés, hasi görcsök, általános rosszullét, esetenként láz. Az enyhe hasmenéses tünetek egykét nap alatt általában maguktól rendeződnek, azonban a folyadékpótlásról gondoskodni kell. Súlyosabb tünetek (hányás, láz, gyakori vagy véres hasmenés) esetén feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Enyhe tünetek esetén is javasolt a háziorvos felkeresése, hiszen az egyedi megbetegedés része lehet egy kiterjedt járványnak vagy tömeges ételfertőzésnek.

Milyen az ideális élelmiszerárus?

  • Az üzlet, eladóhely tiszta, rendes, szinte ragyog, minden a helyén van, nincsenek felesleges tárgyak, lomok. Nincsenek legyek, egyéb rovarok, vagy háziállatok.
  • A kiszolgáló tiszta munkaruhát visel, haját lefedi vagy szorosan hátraköti.
  • Keze tiszta, nincs felékszerezve, körme nem lakkozott, nincs műkörme. Nem dohányzik munka közben.
  • Nem nyúl kézzel az ételhez. Van kézmosási lehetősége, és használja is.
  • Az ételeket szennyeződéstől védve, lefedve, kellő hőfokon tárolja.
  • A kiszolgált meleg étel forró, a hűtendő étel jéghideg.
  • A tányér, pohár, evőeszköz kifogástalanul tiszta.
  • Van kihelyezve hulladékgyűjtő.
  • A kínálat és az ár egyértelműen, jól láthatóan fel van tüntetve.
  • Kiszolgáláskor ügyel a pénz és az étel elkülönített kezelésére.

Ügyelj a higiéniára!

Fogyasztóként sokat tehetsz az ételmérgezés megelőzésében. Figyelj az alábbiakra!

  • Étkezés előtt moss kezet! Ha erre nincs lehetőséged, használj kézfertőtlenítő kendőt.
  • Az ételt csak tiszta kézzel vagy tiszta szalvétával fogd meg.
  • Csak forrón tálalt meleg-ételt, hűtőben tárolt hideg-ételt fogadj el. A frissen készült, forrón tálalt étel biztonságos.
  • A tojásos, darált húst tartalmazó, vagy töltelékes ételek fogyasztásának nagyobb a kockázata.
  • Ne fogyaszd el az ételt, ha állott, romlásra gyanús vagy szokatlan ízű.
  • A langyos helyen tárolt vagy kellően át nem sült étel veszélyes. A melegben a baktériumok szaporodásnak indulnak és megbetegedést okozhatnak.

Fogyassz sok folyadékot, de nem mindegy, hogy mit!

  • Az elegendő folyadékbevitelre a nagy melegben fokozottan figyelj oda!
  • Fogyassz minél több ásványvizet, gyümölcslevet, friss gyümölcsöt, vizet. Az alkohol elvonja a vizet a szervezetből, csak még szomjasabbá tesz.
  • Energiaitalt ne igyál üdítőital vagy víz helyett!
  • Ne fogyaszd együtt az energiaitalokat alkohollal, gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel, kábítószerekkel! Ez kiszámíthatatlan, előre megjósolhatatlan következményekkel járhat.

Forrás: portal.nebih.gov.hu